Frank Farmer (Kevin Costner) olyan ember, aki hisz a fegyelemben. Az egykori titkos ügynök profi testőrként dolgozik, és szakmájának egyik legjobbja. A sors egy nap összehozza Rachel Marronnal (Whitney Houston), a népszerű popsztárral. A fiatal énekesnő felfelé ívelő karrierjét úgy tűnik, semmi sem állíthatja meg, de ezért el kell viselnie a sikerrel járó kényelmetlenségeket: a menedzsert, az újságírókat, a kísérőszemélyzetet, és természetesen a rajongókat, akik közül az egyik őrült levelekkel zaklatja a sztárt. Rachelnek testőrre van szüksége, és mivel Frank Farmer a legjobb a szakmában, őt kéri fel a nő a veszélyes feladatra.
rendező: Mick Jackson
forgatókönyvíró: Lawrence Kasdan
operatőr: Andrew Dunn
díszlettervező: Lisa Dean
jelmeztervező: Susan Nininger
zene: Allan Dennis Rich, Alan Silvestri
producer: Kevin Costner, Lawrence Kasdan, Jim Wilson
látványtervező: Jeffrey Beecroft
vágó: Donn Cambern, Richard A. Harris
szereplő(k):
Kevin Costner (Frank Farmer)
Whitney Houston (Rachel Marron)
Gary Kemp (Sy Spector)
Bill Cobbs (Bill Devaney)
Tomas Arana (Greg Portman)
Christopher Birt (Henry)
Michele Lamar Richards (Nicki Marron)
Ralph Waite (Herb Farmer)
DeVaughn Nixon (Fletcher Marron)
Forrás : port.hu
A Több mint testőr (The Bodyguard) egy 1992-es amerikai akciófilm Kevin Costner és Whitney Houston főszereplésével.
Whitney Houston ezzel az ízig-vérig huszadik századi, romantikus szerelmi történettel - amelyben önmagát kellett alakítani - debütált, mint színésznő. A többszörös Grammy-díjas énekesnő számára nem volt idegen a mozgókép világa, hiszen videoklipek tucatjaiban szerepelt korábban. Nem sokkal a forgatás előtt fejezte be világkörüli turnéját és fogott neki harmadik nagylemeze előkészítésének. A film producerei rávették, hogy a készülőfélbe levő album dalaiból énekeljen néhányat a filmben. Videoklip is készült a filmbeli koncert helyszínén, ahol a rajongástól vezérelt közönség akár veszélyessé is válhat az előadóra.
A volt CIA-alkalmazott, aki a legjobb a szakmájában, elvállalja a sikeres énekesnő személyes védelmét. Nemcsak a rajongók hadát kell tisztes távolságban tartania a sztártól, de az egyre gyakoribbá váló halálos fenyegetésektől is meg kell védenie. A hivatásos testőr a kalandos, veszekedésekkel teli turnék során elfelejti titkos ügynökként kitanult mesterségének egyik legfőbb szabályát: soha ne keverd össze munkádat az érzelmeiddel! - s beleszeret megbízójába.
Szereplők
Szerep | Színész | Magyar hang |
---|---|---|
Frank Farmer | Kevin Costner | Kovács István |
Rachel Marron | Whitney Houston | Kovács Nóra |
Sy Spector | Gary Kemp | Forgács Péter |
Bill Devaney | Bill Cobbs | Csíkos Gábor |
Greg Portman | Tomas Arana | Rosta Sándor |
Henry | Christopher Birt | Zalán János |
Nicki Marron | Michele Lamar Richards | Csere Ágnes |
Herb Farmer | Ralph Waite | Makay Sándor |
Fletcher Marron | DeVaughn Nixon | Jancsó Dávid |
Tony Scipelli | Mike Starr | Melis Gábor |
Ray Court | Gerry Bamman | Orosz István |
Minella | Joe Urla | Csuja Imre |
Dan | Tony Pierce | |
Klingman | Charles Keating | Dobránszky Zoltán |
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Film néze | Kattintson ide>>> | |
---|---|---|
A moszkvai rendőrségi akció során, melyben az FBI néhány embere is részt vesz, megölik a keresztapa testvérét. A maffia ura szörnyű bosszút esküszik, el akarja tetetni láb alól az amerikai elnök feleségét. Felbéreli a világ legprofibb bérgyilkosát, akit csak Sakál néven ismernek. Carter Preston, az FBI igazgatóhelyettese az orosz rendőrtiszttel, Valentina Koslovával közösen ered a fantom nyomába. Hamarosan rájönnek, hogy csak úgy férkőzhetnek a férfi közelébe, ha annak egykori társához, Declan Mulqueenhez, a börtönben ülő IRA terroristához fordulnak segítségért.
rendező: Michael Caton-Jones
író: Chuck Pfarrer
forgatókönyvíró: Chuck Pfarrer
operatőr: Karl Walter Lindenlaub
zene: Carter Burwell
producer: Michael Caton-Jones, Sean Daniel, James Jacks, Kevin Jarre
látványtervező: Michael White
vágó: Jim Clark
szereplő(k):
Richard Gere (Declan Mulqueen)
Bruce Willis (Sakál)
Sidney Poitier (Carter Preston)
J.K. Simmons (Witherspoon)
Diane Venora (Valentina Koslova)
Mathilda May (Isabella)
Richard Lineback (McMurphy)
Forrás : port.hu
A Sakál (The Jackal) 1997-ben bemutatott thriller Bruce Willis és Richard Gere főszereplésével, Michael Caton-Jones rendezésében. A film az 1973-as A Sakál napja című produkció remake-je, noha a történet szempontjából kevés közös vonás van az eredeti és az újabb változatban.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Film nézéshez
Egy földalatti félkatonai szervezet merényletet tervez a francia elnök ellen, tiltakozásul az algériai háborúban játszott szerepe miatt. A profi testőrség által kiemelten védett De Gaulle meggyilkolása lehetetlen feladatnak tűnik, de akad egy bérgyilkos, aki ennek ellenére vállalja a munkát. A titokzatos Sakált senki nem látta még, igazi személyazonosságát senki nem ismeri. A rendőrség informátorainak köszönhetően időben tudomást szerez a tervezett merényletről. Az egyik legmegszállottabb nyomozót, Lebelt állítják rá az ügyre. Versenyfutás kezdődik az idővel. Miközben Lebel lényegtelennek tűnő, apró nyomok segítségével próbálja megfejteni, mire készül a Sakál és kit is üldöznek egyáltalán, addig a gyilkos szokásos precizitásával tervezi a rajtaütés pillanatát.
rendező: Fred Zinnemann
író: Frederick Forsyth
forgatókönyvíró: Kenneth Ross
zeneszerző: Georges Delerue
operatőr: Jean Tournier
jelmeztervező: Joan Bridge, Rosine Delamare, Elizabeth Haffenden
producer: John Woolf
vágó: Ralph Kemplen
szereplő(k):
Terence Alexander (Lloyd)
Edward Fox (Sakál)
Michael Lonsdale (Lebel nyomozó)
Michel Auclair (Rolland ezredes)
Cyril Cusack (Gunsmith)
Maurice Denham (Colbert tábornok)
Derek Jacobi (Caron)
Delphine Seyrig (Colette)
Alan Badel (Miniszter)
Forrás : port.hu
A Sakál napja (eredeti cím: The Day of the Jackal / Chacal) 1973-ban bemutatott színes, angol–francia politikai thriller. Fred Zinnemann filmje Frederick Forsyth 1971-ben megjelent bestsellerje alapján készült, melyet magyar nyelven is többször kiadtak.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Film nézéshez Kattintson ide >>>
Az egykori örömlány, Jill McBain postán keresztül meg férjhez, ám mire a vadnyugati kisvárosba érkezik, Frank és bandája legyilkolja családját. Kiderül, hogy nagyszabású telekspekuláció áll a gyilkosságok hátterében, Frank megbízója akarja fölvásárolni a környék telkeit. A nyomorék üzletember számításába azonban hiba csúszik. Először is, a gyönyörű özvegyasszony a történtek ellenére ragaszkodik a birtokához. A másik, hogy Jill oldalán Harmonika, a mexikói félvér, és Cheyenne, a szökött bandita személyében felbukkan két titokzatos figura.
rendező: Sergio Leone
író: Bernardo Bertolucci, Sergio Leone, Dario Argento, Mickey Knox
forgatókönyvíró: Sergio Leone, Sergio Donati
zeneszerző: Ennio Morricone
operatőr: Tonino Delli Colli
jelmeztervező: Carlo Simi
producer: Fulvio Morsella
executive producer: Bino Cicogna
látványtervező: Carlo Simi
vágó: Nino Baragli
szereplő(k):
Charles Bronson (Harmonika)
Henry Fonda (Frank)
Claudia Cardinale (Jill McBain)
Jason Robards (Cheyenne)
Woody Strode (Stony)
Paolo Stoppa (Sam)
Gabriele Ferzetti (Morton)
Keenan Wynn (Seriff)
Jack Elam (Knuckles)
Forrás :port.hu
A Volt egyszer egy Vadnyugat 1968-ban készült színes, amerikai–olasz western. Eredeti címe: C’era una volta il West / Once Upon a Time in the West. Sergio Leone alkotása eleinte nem volt igazán sikeres, de az évek folyamán igazi klasszikus vált belőle. A spagettiwesternek közé sorolt Volt egyszer egy Vadnyugat egyszerre számít a műfaj megkoronázásának, de általában a legjobb westernfilmnek tartják elég sokan a világon, mivel számos embernek a vadnyugati film hallatára elsősorban Európában és Észak-Amerikát nem számítva a legtöbb kontinensen a Volt egyszer egy Vadnyugat jut eszébe. Mind a 4 főszereplő (Henry Fonda, Charles Bronson, Jason Robards és Claudia Cardinale) addigi szerepeitől merőben eltérő figurákat játszott: különösen Fonda okozott meglepetést a kékszemű bandita, Frank megformálásával. Ennio Morricone kísérőzenéje a filmtől függetlenül is örökzöldnek számít. A Volt egyszer egy Vadnyugat a rendező ún. „Amerika-trilógiá”-jának nyitódarabja, melynek tematikai folytatásai: Egy marék dinamit (1971), Volt egyszer egy Amerika (1984).
Az olasz vadnyugati film a Volt egyszer egy Vadnyugattal éri el tetőpontját, azt követően készült westernfilmek némelyike több kevesebb sikert arat. Viszont 1976-ban a Keoma már a műfaj hattyúdala volt, azután már egy spagettiwestern sem tudott nagyobb megbecsülést kivívni magának.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Film nézése :
1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül.
Szabó István Oscar-díjas filmje az 1920-as, 30-as évek Németországába kalauzolja nézőit, két kiváló színész, Cserhalmi György és Klaus Maria Brandauer segítségével.
Leni Riefenstahl és mások náci filmjeinek hatásait elemezve alakította ki a rendező és operatőre azt a monumentális, nagyepikai filmstílust, melyet pazar nagytotálok, opálos, teátrális látványvilág, feszítetten plasztikusan megkomponált képek jellemeznek. 1982-t a filmkritikusok a “Mephisto évének” tartottak, a filmet szinte minden európai ország és tengerentúli terület megvásárolta, bevételei a szokásos jogdíjak tízszeresére rúgtak.
rendező: Szabó István
író: Klaus Mann
forgatókönyvíró: Dobai Péter, Szabó István
zeneszerző: Tamássy Zdenkó
operatőr: Koltai Lajos
vágó: Csákányi Zsuzsa
szereplők:
Klaus Maria Brandauer (Hendrik Höfgen)
Cserhalmi György (Hans Miklas)
Krystyna Janda (Barbara Brukner)
Bánsági Ildikó (Nicolette von Niebuhr)
Rolf Hoppe (Tábornagy)
Andorai Péter (Otto Ulrichs)
Karin Boyd (Juliette Martens)
További információ :hu.wikipedia.org
Film nézése : Kattintson ide '
Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata.
Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a “Szomorú vasárnap”-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz.
Egyikük sem sejti, hogy a “Szomorú vasárnap” ezen a napon túl is összeköti majd sorsukat. Kitör a háború és Hans Eberhard Wieck SS-Brigadeführerként tér vissza Budapestre azzal a megbízatással, hogy a “zsidó gazdasági javakat vegye nyilvántartásba”. Barátként megy az étterembe, és először megóvja a zsidó származású Szabót az internálástól, de később durván és kegyetlenül visszaél hatalmával. Lászlóék idillikus háromszög-történetéből kegyetlen-ádáz négyszög jön létre. Ilona kísérletei, hogy Lászlót megmentse, egyre kétségbeesettebbek és reménytelenebbek, ahogy a háború a vége felé közeledik. 1945. Szabó László és Aradi András halott – Ilona terhes – Wieck “nácitlanítva” új életet kezd.
1998. Wieck 80. születésnapját ünnepli Budapesten, a Szabó Étteremben. Az ünnepségen a zongorista a “Szomorú vasárnap”-ot játssza. 50 évvel később a híres dal bosszút áll.
rendező: Rolf Schübel
író: Nick Barkow
forgatókönyvíró: Rolf Schübel, Ruth Thoma
zeneszerző: Detlef Friedrich Petersen, Seress Rezső
operatőr: Edward Klosinski
díszlettervező: Stork Csaba
jelmeztervező: Flesch Andrea
producer: Richard Schöps, Sipos Áron
gyártásvezető: Radnai György
vágó: Ursula Höf
szereplők:
Marozsán Erika (Ilona)
Joachim Król (László)
Stefano Dionisi (András)
Ben Becker (Hans Wieck)
Bálint András (Ilona fia)
Gryllus Dorka (Mendel)
Sipos Áron (Orvos)
Markus Hering (Schwitz)
Kenderesi Tibor (Tajtelbaum professzor)
Forrás : mozi.tudozsido.com
Film nézése : Kattintson ide '
író: Murray Burnett, Joan Alison
forgatókönyvíró: Julius J. Epstein, Philip G. Epstein, Howard Koch, Casey Robinson
zeneszerző: Max Steiner
operatőr: Arthur Edeson
díszlettervező: Carl Jules Weyl
jelmeztervező: Orry-Kelly
producer: Hal B. Wallis
executive producer: Jack L. Warner
vágó: Owen Marks
szereplő(k):
Humphrey Bogart (Richard "Rick" Blaine)
Ingrid Bergman (Ilsa Lund)
Paul Henreid (Victor László)
Claude Rains (Louis Renault)
Peter Lorre (Ugarte)
Conrad Veidt (Heinrich Strasser)
Dooley Wilson (Sam)
S.Z. Sakall (Carl)
Sydney Greenstreet (Senor Ferrari)
Madeleine LeBeau (Yvonne)
Oscar-díj (1944) - Legjobb film
Oscar-díj (1944) - Legjobb rendező: Kertész Mihály
Oscar-díj (1944) - Legjobb forgatókönyv: Philip G. Epstein, Howard Koch, Julius J. Epstein
Oscar-díj (1944) - Legjobb operatőr jelölés: Arthur Edeson
Oscar-díj (1944) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Claude Rains
Oscar-díj (1944) - Legjobb vágás jelölés: Owen Marks
Oscar-díj (1944) - Legjobb filmzene jelölés: Max Steiner
Oscar-díj (1944) - Legjobb férfi alakítás jelölés: Humphrey Bogart
Szerep | Színész | Magyar hang |
---|---|---|
Richard „Rick” Blaine | Humphrey Bogart | Kálmán György |
Ilsa Lund László | Ingrid Bergman | Váradi Hédi |
Ugarte | Peter Lorre | Harkányi Endre |
Heinrich Strasser | Conrad Veidt | Somogyvári Rudolf |
Victor László | Paul Henreid | Avar István |
Louis Renault | Claude Rains | Agárdy Gábor |
Carl | S. Z. Sakall | Szendrő József |
Signor Ferrari | Sydney Greenstreet | Györffy György |
Yvonne | Madeleine LeBeau | Béres Ilona |
Sam | Dooley Wilson | Bessenyei Ferenc |
Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.
Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.
rendező: Várkonyi Zoltán
író: Gárdonyi Géza
forgatókönyvíró: Nemeskürty István
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Szécsényi Ferenc
jelmeztervező: Kemenes Fanni, Lang Rudolf, Mialkovszky Erzsébet
látványtervező: Szász Endre, Vayer Tamás
vágó: Szécsényi Ferencné
szereplő(k):
Sinkovits Imre (Dobó István)
Kovács István (Bornemissza Gergely)
Venczel Vera (Cecey Éva)
Bárdy György (Jumurdzsák)
Bitskey Tibor (Mekcsey István)
Agárdy Gábor (Sárközy)
Ruttkai Éva (Izabella királyné)
Gobbi Hilda (Baloghné)
Szemere Vera (Ceceyné)
Horváth György
Forrás : port.hu
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a „Magyarország legkedveltebb regénye 2005” címet nyerte el. Forrás : hu.wikipedia.org
Elfújta a szél
Címkék: amerikai polgárháború Thomas Elfújta a szél Clark Gable Vivien Leigh Mitchell Leslie Howard
2013.11.15. 08:01
Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlett O'Hara (Vivien Leigh). A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be (Leslie Howard), a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlett életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler (Clark Gable) válik főszereplővé.
rendező: Victor Fleming
író: Margaret Mitchell
forgatókönyvíró: Sidney Howard
zeneszerző: Max Steiner
operatőr: Ernest Haller, Ray Rennahan
díszlettervező: Lyle R. Wheeler
jelmeztervező: Walter Plunkett
producer: David O. Selznick
látványtervező: William Cameron Menzies
vágó: Hal C. Kern, James E. Newcom
szereplő(k):
Vivien Leigh (Scarlett O'Hara)
Clark Gable (Rhett Butler)
Leslie Howard (Ashley Wilkes)
Thomas Mitchell (Gerald O'Hara)
George Reeves (Brent Tarleton)
Hattie McDaniel (Mammy)
Olivia de Havilland (Melanie Hamilton Wilkes)
Barbara O'Neil (Ellen O'Hara)
Victor Jory (Jonas Wilkerson)
Díjak és jelölések:
Oscar-díj (1940) - Legjobb film: David O. Selznick,
Oscar-díj (1940) - Legjobb rendező: Victor Fleming
Oscar-díj (1940) - Legjobb női főszereplő: Vivien Leigh
Oscar-díj (1940) - Legjobb operatőr: Ernest Haller, Ray Rennahan
Oscar-díj (1940) - Legjobb női mellékszereplő: Hattie McDaniel
Oscar-díj (1940) - Legjobb látványtervezés: Lyle R. Wheeler
Oscar-díj (1940) - Legjobb vágás: Hal C. Kern, James E. Newcom
Oscar-díj (1940) - Legjobb forgatókönyv: Sidney Howard
Oscar-díj (1940) - Legjobb férfi főszereplő jelölés: Clark Gable
Oscar-díj (1940) - Legjobb női mellékszereplő jelölés: Olivia de Havilland
Oscar-díj (1940) - Legjobb vizuális effektusok jelölés
Oscar-díj (1940) - Legjobb hangeffektusok jelölés
Oscar-díj (1940) - Legjobb hang jelölés
Oscar-díj (1940) - Legjobb eredeti filmzene jelölés: Max Steiner
Forrás : port.hu
Az Elfújta a szél (Gone with the Wind) 1939-ben bemutatott színes amerikai film, amely Margaret Mitchell azonos című, Pulitzer-díjas regényéből készült. Az amerikai polgárháború idején és az azt követő években játszódik az Egyesült Államok déli felén.
A film első jelenetét 1938. december 10-én vették fel Atlantában, de a polgárháborús film kezdete 12 évre nyúlik vissza, a történetet ugyanis Margaret Mitchell 1926-ban kezdte papírra vetni. Mitchellnek az írás három évébe telt, és a könyvet 1936. június 30-án adta közre először. A megjelenése után egy évvel a már Pulitzer-díjas könyv jogait David O. Selznick producer egy hónappal a kiadás után addig példa nélküli áron, 50 000 dollárért vette meg az írónőtől. Abban az időben ez volt a legmagasabb összeg, amit valaha kifizettek egy szerző első írásáért.
A regény egy család, azon belül is egy fiatal nő, Scarlett O’Hara sorsát meséli el. A történet 1861-ben, Észak-Georgiában veszi kezdetét, ahol is még javában virágzik a rabszolgatartó Dél. Scarlett, akinek a harcokat megelőzően a legfontosabb dolga az volt, hogy az őt körülrajongó vagyonos fiatalembereket kénye-kedve szerint szédítse, a háború beálltával azonban be kell bizonyítania rátermettségét és hűségét Tarához, a családi birtokhoz, mely alapot adott az ő és családja megélhetéséhez. O’Hara valódi drámája azonban mégsem a körülötte zajló háború lesz, hanem az, hogy álmai férfiját sohasem kaphatja meg.
Ebből a történetből Selznicknek egy ütőképes, de politikailag nem elítélhető filmet kellett készítenie, s vigyáznia kellett arra, hogy ne tüntesse fel rossz színben sem a feketéket, sem pedig a Délen élőket. Ezt végig szem előtt tartotta, és törekedett arra, hogy messzemenőkig ellentétes filmet alkosson D. W. Griffith mesterművével, az erősen rasszista Egy nemzet születésével.
Tovább : hu.wikipedia.org
Magyar hangok | |||
1. | Rhett Butler | Clark Gable | Vass Gábor |
2. | Scarlett O`Hara | Vivien Leigh | Györgyi Anna |
3. | Ashley Wilkes | Leslie Howard | Rékasi Károly |
4. | Melanie Hamilton | Olivia de Havilland | Kovács Nóra |
5. | Gerald O`Hara | Thomas Mitchell | Gruber Hugó |
6. | Ellen O`Hara | Barbara O`Neil | Andresz Kati |
7. | Suellen O`Hara | Evelyn Keyes | Balogh Erika |
Tovább : iszdb.hu
Film nézése : Kattintson ide '
Kattintson ide '